Kapu Tiborék kálváriája: pénteken sem utaznak az űrbe

Nyomásproblémát fedeztek fel a Nemzetközi Űrállomáson.

Miért fontos egy kis nemzetnek az űrbe menni? Hogyan lett éppen Kapu Tibor a kiválasztott? Összeállításunk az újabb magyar űrhajóst elindító Hunor-misszióról.
1980. május 26-a akár egy átlagos hétfő is lehetett volna. A televízióban a szilveszteri Diszkó, diszkó ismétlése ment éppen, de hirtelen megszakították egy országos jelentőségű történés miatt. Szerencsére nem olyan tragikus okból, mint bő egy évtizeddel később a Kacsameséket Antall József halálakor, de a bemondó által felolvasott hír ugyanúgy egy generáció kovásza maradt: az első magyar aznap indult el a világűrbe. Farkas Bertalan a Szojuz-36 fedélzetén Valerij Kubaszov parancsnokkal közösen nyolc nap alatt történelmet írt, Magyarországot szó szerint az előkelő hetedik helyre repítve az űrt megjáró nemzetek sorában. Nem véletlen, hogy az utódjáról szóló döntés kihirdetésére, amire potom negyvennégy évet kellett várnunk, éppen ezen a szimbolikus napon, május 26-án került sor 2024-ben. Az azóta eltelt egy esztendőben bőven volt időnk megtanulni a hosszú procedúra végén kiválasztott két fiatalember, az első számú új magyar kutatóűrhajós Kapu Tibor és a tartalék Cserényi Gyula nevét.